2016. január 4., hétfő

Olvastunk: Időtlenségbe zárva

Ha néhány mondatban szeretném összegezni A. G. Hawk antológiáját, annyit tudnék mondani, hogy minden történet magával ragadott, és az izgalom gyakran nem engedte, hogy befejezzem az olvasást. :) Ugyanakkor néhány történetnél azt éreztem, mintha inkább egyfajta kísérletezés lett volna. Többször visszatérő motívum a térben és időben való ugrálás, aminek én kifejezetten örültem, bár néha ettől kicsit kusza lett az adott történet. Egyes írások túlírtnak tűntek számomra, és ezek vagy egy rövidebb írásban „üthettek” volna nagyot, vagy kisregényben, regényben teljesedhettek volna ki igazán.
Most pedig nézzük meg külön-külön a novellákat. :)  

Ez is a te műved:
Remek indító története ez a kötetnek. :) Főszereplője egy Őrző, aki nem engedheti, hogy olyan lélek kerüljön a világba, ami nem oda való. A férfi elindul teljesíteni egy rábízott feladatot. Ám hamarosan rájön, hogy talán egészen mást kellett volna tennie. A mű végig nagyon izgalmas és fenntartja az érdeklődést – az utolsó „jelenet” csattanója pedig igazán kiváló.

A Mágia királynője:
A történetnek van egyfajta kerete: a Mágia királynőjénél kezdődik, és ott is ér véget. A kettő között népmesei elemekkel teletűzdelt történetet olvashatunk. Ezt a „töltelékrészt” is ketté lehet választani. Az elsőben a fiatal, majd ifjú Istvánkáé a főszerep, aki, miután tudomást szerez egy bizonyos átokról, megpróbálja megtörni azt. Itt számtalanszor ismétlődnek az események, ami valójában egyfajta elvarázsolt hangulatot teremt, ám érzésem szerint egy kicsit kevesebbet is kaphattunk volna belőle. A következő „részben” már a felnőtt István életét követhetjük nyomon, aki megpróbálja megkeresni a lányt, akivel évekkel korábban találkozott. Bár önmagában mind a kettő érdekes, nekem az volt az érzésem, mintha a kettő nem egymásnak a folytatása lett volna, nem éreztem egységesnek a művet. Ennél az írásnál éreztem először azt, hogy egy kicsit túlírt.

Gyilkosok közt egyedül:
Ez viszont az első „képtelen vagyok letenni” mű volt a kötetben. :) Talán éppen ezért húzott fel annyira, hogy az egészet áthatja egyfajta „sok hűhó semmiért” hangulat. Mintha ez a sok oldal egyetlen célból született volna: hogy a végére oda lehessen biggyeszteni egy a szerző által írt verset (ami egyébként önmagában is kiválóan megállja a helyét). Ezen kívül számos indokolatlan mesélés is előfordul a történetben, olyan információk, mozzanatok, amiket felesleges volt részletezni. Érdekes, hogy ez abszolút illik a „sok hűhó semmiért” végkifejletbe. :D Nem tudom, mennyire volt szándékos ez a szerző részéről, mindenesetre jól eltalálta, a végeredményt illetően azonban vannak kétségeim.
Ez a történet felépítését tekintve a A Mágia királynőjére hajaz. Két részre tudom bontani, és mintha a kettő más-más történethez tartozna. Az elsőben egy testőrnek meggyűlik a baja bizonyos Árnyszolgákkal. A másodikban a testőr menekül, és csak egészen mellékesen jelennek meg az Árnyszolgák és mesterük.

Időtlenségbe zárva:
Nos, ez a történet a Kedvencem/a. :) Ez egy remek, összeszedett sci-fi történet, mindenféle kuszaság nélkül. De nem ezért imádom, hanem mert az egész mű az életről és a halálról szőtt különös gondolatokból áll, érdekes feltevésekkel. Többet erről nem is írnék, ezt el kell olvasni! :)

Egy mágus utazása:
A történet alapvetően érdekes és könnyen olvastatta magát, mégis valahogy össze-visszának tűnik. Talán csak azért, mert ebben is folyamatosan mozgunk térben és időben. Ez önmagában természetesen nem baj, mégis úgy éreztem, túl sok ez a mozgás, a felbukkanó és semmibe tűnő (vagy legalábbis annak látszó) gondolat.
A történet egy mágusról szól, aki az álmodás segítségével tud az időben utazni.

Összeolvadás:
Ez egy sci-fi regény részlete, méghozzá egy igen izgalmas regényé. Jó ötlet volt beletenni a kötetben, nehezen hiszem, hogy bárki, aki itt elolvassa, nem lesz kíváncsi a folytatásra.

Rossz álom csupán:
És itt a Kedvenc/b. :) Azt hiszem, ez lett a kötet legösszeszedettebb írása. Míg az Időtlenség zárvát az érdekes gondolatok miatt nem tudtam letenni, ezt azért, mert rettenetesen kíváncsi voltam a végkifejletre. Egy pszichiáter, annak új páciense és az őt kísértő álmok állnak a középpontban.

Igaz, hogy némely művel kapcsolatban elég sok negatívat írtam, de egyiket sem nevezném rossz történetnek, hanem inkább tényleg afféle szárnypróbálgatásnak, ahol a határok feszegetésén és a képességek kipróbálásán van a hangsúly. Én mindenkinek ajánlanám ezt a kötetet, aki komoly témákkal teli olvasnivalóra vágyik. :)


 Az antológiát az alábbi linken tudjátok letölteni, teljesen ingyen és legálisan. :)


A kötetről Ferenczi Szilvi is írt értékelést, az alábbi linkeken ezt el tudjátok olvasni:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése