Olvastunk: Para körút

Felkai Ádám írása már az Aranymosás Regénypályázaton felkeltette az érdeklődésemet, és legnagyobb örömömre végül kiadásra is került a mű. Ilyen esetekben azonban mindig van bennem egy kis félsz, mert a várva-várt történetek mégsem tetszenek annyira, mint ahogy azt néhány oldal után gondolnám. Nos, a Para körút nem okozott csalódást, pontosan azt adta, amit ígért: egy humoros krimit. J

Három fő karaktert emelnék ki. Egyikük Fehér Edina, aki vérbeli krimirajongóként profin paranoiássá olvassa magát, és mindenhol bűntényt lát. Csaba Séf Hipnotikus Főzőegyetemén ismerkedik össze Danai Balázzsal, a bizonyítási vágytól hajtott bérgyilkossal. Balázs édesapja, Danai Kristóf, a Budapesti Kör elnevezésű bérgyilkos szervezet feje. A történet tulajdonképpen köréjük szerveződik.

A történetet a leges-legelején kezdem, mert az valami igazán zseniális! Ha létezne egy lista a legjobban eltalált első mondatokról, lehet, hogy a Para körút nem lenne a legelején, de hogy jó helyezést érne el, az biztos. J Az említett mondat igen rövid, ám annál nagyobb a hatása: „Tücsök halott.” Nem tudom, mennyire ostobaság két szó fölött lelkendezni, de számomra ez tényleg fantasztikus felvezetése a regénynek. :D Először is azért, mert jó értelemben vett hatásvadász, és már e két szó arra ösztönzi az embert, hogy tovább olvassa a művet. Elvégre, van egy halottunk, ráadásul fura fedőnévvel, és naná, hogy érdekel, vajon ki lehetett ő. J

Másodszor azért találom nagyszerűnek ezt a kezdést, mert ez a két szó leírja a mű alapkonfliktusát. Tücsök halott, a megölésével Danai Kristófot (Rókát) vádolják. „Családtagot” megölni még a bérgyilkosok között is bűnnek számít, ezért Rókának menekülnie kell, és elsőként fia, Balázs (Prérikutya) lakásán bújik el. Felhívja Balázst, aki éppen Fehér Edinával próbálja kitalálni a hamburgerekben található hús származási helyét. Balázs úgy ítéli meg, apja rosszul érzi magát, ezért megkéri az egyébként nővérként dolgozó Edinát, hogy tartson vele. Ez meg is történik. Kristóf egy rájuk szegezett pisztollyal várja őket, megfenyegeti a fiát, hogy segítsen neki menekülni, Edina pedig a túsza lesz. Édes hármasban elindulnak, hogy Kristóf tervét véghezvigyék.

A történet legnagyobb erőssége, hogy bár számos vicces, már-már abszurd jelent fordul meg benne, mégis van annyira komoly, hogy valóságosnak érezzük. Ez az egyveleg nem lesz nevetséges, szép, és nagyon is élvezhető elegyet alkot. Úgy lesz hihetetlenül poénos, hogy közben teljesen komolyan veszi önmagát.

A regényben finoman, egészen konkrétan pedig egyetlen alkalommal jelenik meg a szegény nővér és a gazdag bűnözők közötti különbség. Szuper, hogy benne van, bólogatunk rajta, hogy persze, ez már csak így működik – de nem lesz belőle harsány kinyilatkozás, világmegváltó mondanivaló. Ez, szerintem, tökéletesen beleillik a regény koncepciójába. Benne van, hisz egyébként is a rideg valóságról szól, de nem annyira, hogy a végén valami filozófikus, esetleg drámai konklúziót vonhassunk le a megjelenéséből, ami nem vágja tönkre a humoros vonulatot.

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a történeten végigvonuló motívum a meztelenség, aminek vagy van valami mondanivalója, vagy nincs, de ismét csak azt tudom mondani, hogy remekül eltalált alkotóeleme a műnek. :D

Egyetlen dolog volt benne, ami nem tetszett: az, hogy Edina kevés szerepet kapott. (Oké, nem gondoltam volna, hogy valaha hiányolni fogok egy női karaktert, de néha előfordul, hogy sikerül őket NEM idegesítőre megírni. J) Legalábbis a megjelenése után (ez a második fejezetben történik) én arra számítottam, valahogy több haszna lesz a megfigyelőképességének, vagy úgy általában nagyobb lesz rajta a hangsúly.

Nálam telitalálat volt ez a könyv, pontosan azért, amit az elején említettem: azt kaptam, amire az első néhány oldal után számítottam (kivéve Edina szerepét, de emiatt nem lett rosszabb a regény). Van benne akció és rejtély, ami a megfelelő módon lett kifejtve, vagy éppen nem-kifejtve a történetben. Szóval aki szeretne sokat nevetni és izgulni, egy pillanatig se habozzon, a Para körút tökéletes választás. ;) 

-S.Melinda-