(moly.hu) |
A történetben Hármastáj világát
ismerhetjük meg, ahol a négyes szám baljóslatúnak számít. Olyannyira, hogy például
a házak és szobák alapja sem az, leginkább három- vagy hatszög, esetleg kör. Három
égtáj van, és ugyanennyi évszak. Persze mindennek megvan az oka, és a
Birodalomban élő, halált hozó Hollókhoz kapcsolódik a félelem (hogy hogyan, azt
a regényből tudhatjátok meg :)).
E babonás helyen nem csoda, hogy az emberek a nevüket is féltik, és bizony nem
is árulják el akárkinek, ezért különféle beceneveket aggatnak a másikra, ilyen
például a Cselezüst és a Lánglélek, melyeket a két főszereplő birtokol.
A regény két részből áll. Az
elsőben kezdetnek megismerhetjük a fent leírt világot – egy magzat
szemszögéből. Ebben nem csak az az érdekes, hogy egy magzat úgy gondolkodik,
akár egy felnőtt ember, hanem hogy egészen tisztán emlékszik az előző életére,
melyben még Lantos Fruzsina, foglalkozását tekintve pedig levéltáros volt, aki
imádta a kiszámíthatatlanságot.
Az új élete viszont egy merőben
szokatlan világban kezdődik. Mivel számára is minden új, mi is vele együtt
fedezhetjük fel annak különlegességeit – és a hasonlóságait is. Mert bizony nem
minden újdonság, Fruzsina – vagy ahogy itt elnevezik: Cselezüst – meglepve veszi
észre, hogy például Caspar David Friedrich festménye itt valódi tájjá alakul.
A második rész eleinte kevésbé
tűnt érdekesnek, és igen jó választás, hogy második
lett. Az elején ugyanis egy kissé történelemkönyv szaga volt, majd
váltakozott: jöttek az izgalmas részek, majd újra egy kis száraz töri, de aztán
helyre állt a rend, és a rész főszereplője, Lánglélek – aki szintén ugyanúgy
emlékszik előző életére, és a mi világunkból
érkezett – története végképp magába szippantott.
A történetben találkozhatunk a
fantasy-k megszokott elemeivel, pl. jóslat, kiválasztott(ak), mágusok stb.
Ennek ellenére távol áll attól, hogy tucatsztorinak bélyegezzem, mert ezek az
elemek egy cseppet sem megszokott "építménybe" illeszkednek. A
történet, ahogy korábban is írtam, egyébként is felhasznál ismerős dolgokat:
festmények, versek stb. Ezekről a könyv végén olvashatunk egy kis összefoglalót
is.
A mesélés módja különösen
színessé teszi a regényt. Lantos Fruzsina része E/1-ben íródott, ami azon
kívül, hogy így izgalmasabb volt a magzat, majd kesőbb a gyermek szemén
keresztül megismerni a világot, a szereplőt is közelebb hozta hozzánk.
Lánglélek, a Kiválasztott
történetét, E/3 elbeszélői módban ismerhetjük meg. És bár azt írtam, nem igazán
békültem ki a történelemkönyvekre hajazó részekkel, valójában ez kimondottan
illett a Kiválasztott életének elbeszéléséhez. Emelett maga Lánglélek is
ezáltal fokozatosan kerül közel az olvasóhoz, mígnem, pontosan a megfelelő
időben, a mesélés átvált E/1-be.
A látszat mesterei csak az első része
a sorozatnak, és a magam részéről már alig várom a folytatást. Cselezüst és
Lánglélek története végül egybefolyt, és kíváncsi vagyok, miként alakul a
továbbiakban a sorsuk. Na meg a világuké. :)
A regényt bátran ajánlom minden
fantasykedvelőnek, és azoknak is, akik szeretnének valami különlegeset olvasni.
:)
Gondolatok a fiókból:
(forrás:shutterstock.com) |
A négyes szám természetes, páros szám, és a legkisebb összetett szám.
A számmisztika szerint, akinek ez
a sorsmisszió száma, az reális ember, aki a földön jár, mindent elvállal és
megold. Teljes mértékben az anyagi világban él, a föld jegy áll hozzá a
legközelebb. Konzervatív és hagyományörző, nagyon becsületes.
Az álomban megjelenő négyes szám
azt jelentheti, hogy négy napon belül leellenőrzik szorgalmunkat,
megbízhatóságunkat és precizitásunkat, így nagyon oda kell figyelnünk, hogy
lelkiismeretesen dolgozzunk.
A grafológia szerint, ha az
írásunkban megjelenik a négyes (főként a k, h, n betűknél), az megízható, jó
vezető kézséggel megáldott, alapos és bölcs embert jelöl. Ha az ékezetek válnak
négyessé, az illető intuitív, magasabb fokú értelemmel rendelkezik, és
valószínűleg nyitott az új gondolatokra.
Arisztotelész négy elemet írt le:
Tűz, Víz, Föld és Levegő.
Carl Jung négy személyiségtípust
különböztetett meg: kolerikus, szangvinikus, flegmatikus, melankólikus. Előtte
Hippokratész, hasonló módon, négy típusba sorolta az embereket az alapján, hogy
melyik testnedv az uralkodó bennük: vér, sárga epe, fekete epe és nyák.
A Bibliában négy evangélium
szerepel: Márké, Mátéé, Lukácsé és Jánosé.
A periódusos rendszer negyedik
eleme a berillium.
(moly.hu) |
Művészeti alkotások címében is
gyakran megjelenik, néhány példa ezekből:
Zene:
·
Antonio Vivaldi: Négy évszak
Könyvek:
·
Agatha Christie: A titokzatos Négyes
·
Pittacus Lore: A negyedik
·
Rebecca Miller: Pippa Lee négy élete
·
W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
·
A. A. Milne: Micsoda négy nap!
·
Márai Sándor: A négy évszak
Filmek:
·
Négy (Ilya Khrzhanovsky)
·
A Fantasztikus Négyes (Josh Trank)
·
Négy esküvő és egy temetés (Mike Newell)
·
Négy szoba (Allison Anders, Alexandre Rockwell,
Quentin Tarantino)
·
4 évszak kis falumban (Christian Philibert)
-S.Melinda-
Források:
wikipedia.org
nlcafe.hu
grafologiaelemzes.hu
Berente Ági: Számmisztika és névmisztika, Vagabund Kiadó, Kecskemét, 2010.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése