Kérdeztünk: Horváth Zoltán

Mi, akik készen kapjuk a filmeket, talán el sem tudjuk képzelni, milyen sok munkába kerül megtervezni és összeállítani a helyszíneket, díszleteket, megtalálni a megfelelő tárgyakat. Horváth Zoltán, aki többek között az Andy Weir regénye alapján készített film, a ,,Mentőexpedíció” egyik berendezője volt, mesél nekünk erről a világról. ☺

Hogyan válhat valakiből berendező? Milyen képzettséget kell megszereznie? Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a munkának?

Berendező képzés nincs jelenleg, én anno berendező gyakornokként kezdtem a Mafilmnél. Akkor elvégeztem egy 3 éves ún. OPAKFI képzést (Optikai-Akusztikai-Film- és Színháztechnikai Főiskola), ahol megtanultam az összes filmes szakrészleg munkáját a jelmeztervezéstől a filmelőhívásig, vágásig stb. Természetesen tanultunk filmesztétikát és művészettörténetet is. Egyébként jó szervezés, logisztikai képesség, jó kommunikáció és kitartás, jó ízlés stb., sok minden kell hozzá.

Előnyei: érdekes, változatos életmód. Sok külföldi és vidéki munka, ingergazdag, nem unalmas munka. ”Mindenhez értünk kicsit, mégsem értünk semmihez” – ezt szoktuk mondani viccesen.

Hátrányai ugyanazok, melyek az előnyei: a sok távollét otthonról nem segíti elő a családi életet – sok feszültség adódik a sok távollét miatt. Nem lehet tervezni biztosan mozit, színházat vagy hétvégi programot, mert lehet, hogy egy forgatás miatt kútba esik minden tervünk.

Első filmje az 1985-ben forgatott Wolfgang Petersen film, a ,,Kedves ellenségem” c. sci-fi volt, amelyet Magyarországon forgattak volna, de a produkció végül átkerült Németországba. Milyen emlékei vannak erről a munkáról?

Az  ,,Enemy Mine” című első film akkor az első  nagyobb sci-fi munka volt, ezért volt érdekes és izgalmas részt venni benne. Sok fantázia kellett, hogy milyen tárgyakból tudjuk összehozni az adott díszletelemeket. Jó hangulatú stáb volt, kár, hogy mire felépült az űrállomás, kiderült, külföldön fogják forgatni.

A ’90-es években a ,,Friderikusz show” egyik berendezője volt. A show akkor Magyarországon az egyik legnézettebb műsornak számított. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Melyik volt a kedvenc adása?

A kedvenc Friderikusz műsorom egy karácsonyi show volt, ahol az akkor még kicsi lányaim részt vettek, mint nézők. Ez egy gyerek show volt, ahol Robin Williams volt a sztár fellépő, de volt a 101 Kiskutya rész is, ahol igazi dalmata kölykök, Szörnyella de Frász és minden volt. Fantasztikus hangulat és gyerekzsivaj, imádtam őket!!

Mennyiben különbözik egy tévés produkció és egy film berendezése?

Ha tévés show-ról beszélünk, az teljesen más műfaj, mint a filmezés. Pláne, ha élő adást csinál az ember, ott nem lehet hibázni, a filmben viszont lehet ismételni vagy korrigálni. A filmezést jobban szeretem.

A ,,Csodálatos Júlia” c. film forgatásán olyan szakemberekkel dolgozott együtt, mint Szabó István rendező és Koltai Lajos operatőr. Milyen volt velük a forgatás?

Igen, Szabó Istvánékon kívűl azért ott voltak még Anette Bening, Jeremy Irons, Michael Gambon, fantasztikus színészek. Pontosság, alázat, szövegtudás, mindez, ami jellemző a nagy formátumú színészekre, tisztelik egymást, alázattal és profizmussal végzik munkájukat. Szabó a leghumánusabb rendező, aki tudja, mit fog forgatni, semmit nem kér feleslegesen, Pazar ízlése van, profi szakember. Megkövetel mindent másoktól,de ugyanúgy maga is a maximumot adja. E nagy sztárok közelében csodálatos és örömteli dolgozni. Szép munka volt!

Megkapja az instrukciókat a látványtervezőtől. Mi ilyenkor az első teendője?

Rajzot, modellt vagy referenciaképeket kapunk a látványtervezőtől, melyeket átbeszélünk. Eldöntjük, hogy találunk szóban forgó díszletelemeket, vagy csináltatnunk kell, előfordul,  hogy külföldi kellékraktárokból beszállítjuk a tárgyakat. Lényeges a film hangulatvilága, milyen színeket kell alkalmazni, milyen világítás, meleg vagy hideg fények lesznek előtérben stb.

Volt-e olyan, amikor nehezen sikerült megszereznie valamilyen tárgyat egy forgatásra? ☺

Igen, sokszor a rendező rögtönöz, akkor azonnal cselekedni kell… Kértek már toronyórát lánccal, ahogy a mondásban van… Csináltattam már éjszaka koszorút egy forgatásra, és szedtünk már össze hajnalban kiskacsákat egy tóról, hogy vigyük filmezni őket. Szóval sok történet van, kevés lenne az éjszaka elmesélni…

Felröppent a hír, hogy Kurt Russel ,,Az aljas nyolcas” c. film forgatása során – véletlenül – egy 145 éves akusztikus gitárt tört össze a másolat helyett. Előfordulhat ekkora mulasztás? Miért van szükség eredeti darabokra (is) a forgatásokon?

Nem kell és nem szabad(na) eredeti tárgyakat használnunk díszletben, viszont néha kézenfekvő, nincs idő lemásolni, legyártani stb. Például sokszor használok eredeti antik festményeket díszletben. Nyugtalanok ugyan az éjszakáim, félek, hogy ellopják vagy megsérül. Szóval veszélyes játék, de néha elkerülhetetlen.

A ,,Die Hard – Drágább, mint az életed” c. akciófilm forgatásán is részt vett. Itt milyen kihívásaik voltak a díszlet elkészítésekor?

Kiskunlacházán egy elhagyott katonai bázison kellett létrehoznunk Pripjaty városát, amely a csernobili baleset után kiürítésre került, evakuálták a város lakosságát. Azóta egy szellemváros, otthagyott épületekkel, vidámparkkal, nyitvahagyott lakásokkal. Óriási díszlet volt, vidámparkot, dodzsemparkot, körhintát építettünk. Elhagyott házakat, kultúrtermeket, lakásokat kellett létrehozni. Izgalmas, kemény, de szép munka volt. Egyébként minden díszletünket vagy felgyújtották vagy felrobbantották… Meg kell nézni a filmet!

(InterCom)

Dolgozott a ,,Mentőexpedíció” berendezésén Arthur Max-szal és Celia Bobakkal. A magyarországi forgatási helyszíneket Etyeken és a Bálnában állították fel. Mik voltak a legnagyobb kihívások a felvételek során? Ilyenkor hány emberrel kell egyeztetnie, mielőtt elkészül a végleges díszlet és berendezés? A színészeknek van beleszólásuk ebbe?

Sok szakembernek kell összedolgoznia, egyeztetnie egy díszlet építésekor. Megvan a sorrend, előszőr épülnek a falak és a technikai-világítás berendezések, utána jön a részletgazdagabb, apróbb és funkcionális tárgyak, díszletelemek beépítése. Minden részlegnek külön felelőse van, nekik kell egyeztetni és a munkákat ütemezni. A színészeknek semmi beleszólásuk nincs a díszletekbe, különleges esetektől eltekintve (pl. amikor valami akció van, akkor a színésznek megmutatjuk, hogy mit és hogyan kell használnia, pl. egy csónak, vagy egy autó, amit vezetnie kell, vagy egy nyereg milyen legyen, ha lóra ül stb).

Megfelelni nap mint nap a külföldi, amerikai és angol szakemberek, tervezők és a rendező igényeinek, magyar körülmények közt… Na, ez a legnagyobb kihívás, mindig bizonyítani, hogy mi is meg tudjuk csinálni azt, amelyet a film fellegvárában, nyugaton tudnak. Szóval keményen kell dolgozni éjjel-nappal.

Jelenleg a Szász János rendezésében készülő ,,Sóhajok hídja” c. filmen dolgozik, amely a Léderer-ügyként elhíresült gyilkosságot dolgozza fel. Szöllősi Géza és Végvári Zsófia látványtervezők milyen koncepcióval álltak elő?

Az említett látványtervezők már nincsenek a produkcióban, szerepüket Valcz Gábor és Varga Anikó tervezők vették át.

Itt a koncepció: az  1920-as évek Magyarországának egy szegmensét megmutatni, amolyan „Szász Jánosos szemmel”. Neki egy különleges jelképrendszere van, egy nagyon sötét, nyomasztó atmoszféra járja át a filmet, ez a hangulat nyomja rá a bélyegét az összes díszletre. Most éppen egy vágóhídon forgatunk, ahová marhákat terelnek be és dolgozzák fel őket. Nagyon szép díszletek vannak a kuplerájtól kezdve a csendőrségi laktanyáig. Szép, izgalmas munka, tehetséges szakemberekkel és jó színészekkel (Grillus Dorka, Nagy Zsolt, Hegedűs D. Géza). Jó köztük lenni!

Sóhajok Hídja - kupleráj

Marsi környezet, egy húszas évekbeli bordély… Látványvilág szempontjából melyik a kedvenc korszaka? Van olyan kor, amibe szívesen visszalátogatna a jövőbeni munkái során? ☺

Szívesen csínálnék még egy nagy történelmi filmet, olyasmit, mint a  ,,Hídember”. Szeretem a 19. századi Magyarországot, az a kedvenc korom, valamint szeretem a századfordulót, a szecessziót. Körülbelül, amit most csinálok.

A következő munkája az első amerikai kolóniáról fog szólni. Hol fogják forgatni? Hogyan készül erre a munkára?

A film 80 százalékát Vértesacsán, egy indián faluban fogják forgatni, azt kell kompletten berendeznünk. Már kezdünk referenciákat gyűjteni arról a korról, a tárgyakról, csónakokról, állatokról, foglalkozásokról. Pl. berendezünk majd kovácsműhelyt, fazekasműhelyt, gyógynövényest, íjkészítőt stb. Sok korabeli enterieurt a 17. századi kornak megfelelően. A film április végén kezdődik és szeptember elejéig tart.

Ezután talán el tudok menni egy kicsit nyaralni/őszezni…

Horváth Zoltán, mint NASA szóvívő :)

The Martian 1

The Martian 2

The Martian 3

The Martian 4

Sóhajok Hídja - csendőr iroda

Sóhajok Hídja - Moulin Rouge

Sóhajok Hídja - vidéki kocsma

Az interjúkban szereplő fotókat, a jelzetten kívül, Horváth Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre. Andy Weirrel készült mini interjúnkat itt olvashatjátok.