Olvastunk: A marsi

(Kép: Petőházi Emese) 

Egy újabb könyvajánló Melindától: ezúttal ,,A marsi” c. regény következik a sorban. Hogy miért döntött e kötet elolvasása mellett? Jöhetnénk azzal, hogy ez egy bestseller, amelyből film (,,Mentőexpedíció”) is készült, de a fő lökést mégis az adta meg, hogy Andy Weir néhány héttel ezelőtt szóba állt velünk. Ez pedig – valljuk be – nem gyakran fordul elő a magunkfajta bloggerek életében. ☺ Néhány nap múlva pedig Horváth Zoltánt, a ,,Mentőexpedíció” egyik magyar munkatársát faggattuk a forgatásról.

A kötet Mark Watney, a Marson ragadt űrhajós magányosan eltöltött hónapjairól szól. A regény tele van műszaki és kémiai leírásokkal, de ez senkit se riasszon el! Mindenért kárpótol az író humora, amely végigvonul az egész regényen. Az olyan megjegyzések, mint pl. ,,naponta ötször el kell slattyognom a marsjáróhoz, hogy megnézzem az e-maileket, mert a NASA ugyan el tud juttatni egy üzenetet a Földről a Marsra, de arra már nem képes, hogy arrébb vigye még tíz méterrel, a Lakba” vagy ,,A képernyő még azelőtt elsötétült, hogy kiléptem volna a légzsilipen. [...]Lehet, hogy írok majd egy vásárlói értékelést. „A terméket a Mars felszínére hoztam. Nem működött. 0/10”.” minden hosszadalmas technikai leírás végigolvasását kiegyenlítik. ☺

Aki úgy dönt, belevág a könyv elolvasásába, tartson egy kis szünetet az 501. SOL-nál, és készítsen magának egy finom ,,kis semmi teát”. A receptet megtalálja az 501. naplóbejegyzés első bekezdésében. ☺

• • •

˜

Teljes lelkesedés: ez következik most. Andy Weir olyan zseniálisan fordította tetejére a szokásos hőssztorikat, hogy nem is tehetek mást, mint hogy imádjam. ☺

Az olvasott könyvekről mindig jegyzeteket készítek, hogy felkészülten vágjak bele az ajánlók írásába. ☺  Az első mondat, amit ehhez a regényhez lejegyeztem, ez volt: „Imádom Mark Watney-t! ☺” Ez a hozzáállásom végig kitartott, és maximálisan illett is a történethez, mert pontosan kifejezi, mit gondolt az egész világ erről a fickóról, aki egy buta szerencsétlenséget követően a Marson ragadt, méghozzá teljesen egyedül. A regény pedig arról szól, hogyan próbálja a NASA megmenteni.

Bár minden karakter szuperül felépített, annak ellenére, hogy kevés szerepet kapnak, egyetlen olyan van, akit igazán mélyen megismerhetünk: maga Mark Watney. Szerintem ez így tökéletes. Mark a középpont, és ott a „tömeg” (gyakorlatilag minden más ember), akik a megmentésén fáradoznak, és jobbára csak annyit látunk belőlük, amennyit Markért tesznek. És hogy miért imádom Markot? Nem a szerencsétlen helyzete miatt, vagy mert ő a főszereplő, hanem azért, ahogy végigcsinálta ezt az egészet. Na, az valami fantasztikusan, zseniálisan – természetes volt. Egyszerűen elképesztő, hogy szinte sosem rinyált, hisztizett, és nem a problémákra, hanem a megoldásra koncentrált. Mindezt humorral tette, ami, amennyiben létezik Isten, valóban az ő ajándéka azért, hogy túléljünk, bármi is történik velünk. Mark pedig mindvégig humorral vetette bele magát a barkácsolásba, az élete kockáztatásába, hogy végül hazajusson, és ebben nem volt semmi kényszer, nem erőltette magára, egyszerűen ilyen volt, és kész. Lazán írhatnék még jó néhány mondatot Mark Dicsőítése cím alatt, de ennyi azt hiszem bőven elég. ☺

Mark valóban belopta magát a szívembe, de amiért igazán imádtam a történetet, az a bevezetőmben is említett átfordítás. Annyi könyvvel, fimmel, mesével találkozhatunk, amikor a hős vagy néhány segítője elindul, hogy megmentse a világot. „A marsi”-ban meg mi történik?! A világ próbál megmenteni egyetlen egy embert. Zseniális, fantasztikus, teljesen odáig vagyok érte! ☺ A NASA dolgozik a problémán, de közben az egész világ figyelemmel követi az eseményeket és szurkolnak a férfiért. Egyetlen ember ügye volt ez a marsi szerencsétlenség – meg az egész világé. És hogy miért is tartom ezt olyan zseniálisnak? Mert nem arról olvasunk, hogy milyen romlott, meg korrupt, meg rossz a világ a benne élő összes emberrel együtt, hanem kivételesen az emberiség pozitív oldala kapott itt kulcszerepet. Mark, a kitartó, humoros férfi; a NASA alkalmazottai, akik alvás helyett azon fáradoznak, hogy kitalálják, miként menthetnék meg ezt az embert; az Ares3 legénységének bátorsága; és azok, akik csak nézőként követték nyomon és izgultak a marsiért. Ez tényleg valami nagyszerű és fenomenális, és lassan már kifogyok a méltató jelzőkből, de tudnám még folytatni, mert hihetetlenül bejött nekem ez az egész. ☺

Mark családja csak említés szintjén bukkan elő, ami véleményem szerint megint csak helyes döntés volt az író részéről. Nem egy családi drámát olvasunk, a szülők beolvadtak a „világba”. Mert ez tényleg kétpólusú történet volt: Marké és a világé, a szülők aggodalmának mélyebb kifejtése csak megbontotta volna ezt a szép egységet.

Talán senki sem lepődik meg, ha azt mondom, ezt a könyvet mindenkinek ajánlom. ☺ Aki izgalmakra vágyik, itt bőven akad, és emelett talán egy kicsit visszanyerheti az emberiségbe vetett hitét is. ☺

-F.Szilvi/S.Melinda-