Fejre állt világ - Állatok maszkabálja ajánló

Amíg nem találkoztam Jandácsik Pál regényével, sosem hallottam a „furry” szót. Ekkor megtanultam, hogy ez olyan művészeti ágakat (pl.: grafika, regény, cosplay stb.) foglal össze, melyben az állatok emberi tulajdonsággal rendelkeznek, „emberi” társadalomban élnek . Ez már önmagában is elég érdekes volt ahhoz, hogy kíváncsi legyek a történetre, de még inkább érdekelt, hogy a regény „csak” egy furry, vagy ezen felül is nyújt valami érdekeset.

,,...minden megtörténhet, még annak az ellenkezője is” – Mason Murray interjú

Ma Mason Murray a vendégünk, akinek legújabb, ,,Visszatérő végzet” c. transzcendens thrillerje ebben az évben jelenik meg. Az interjúban szó esik a paranormális és a deja vu jelenségéről, valamint az ördögűzésről is.

A szerény rendőrkutya megszólal - Interjú Nózival

Hamarosan megjelenik a történeteidet elbeszélő sorozat első kötete, amelynek megírásához szükséged volt egy kétlábú író, Kántor Kata segítségére. Mennyire tudta Kata hitelesen tolmácsolni a kalandjaidat?

Úgy érzem, hogy kezdetektől fogva megtaláltuk a hangot. Alapvetően a munkamegosztás úgy zajlik, hogy én diktálom, ő írja. Csak néha ugat bele a történetvezetésbe.

Kérdeztünk: Jandácsik Pál

Jandácsik Pál az Athenaeum Kiadó Gyöngyhalász Szerzőválogató pályázatának egyik nyertese. Többek között április elején megjelenő kötetéről, az "Állatok maszkabálja" című furry regényről kérdeztük. 

Kérdeztünk: Lawrence Block

English version

Ezen a héten Lawrence Block, a krimiírás nagymestere volt az Objektív vendége. Kérdeztük New Yorkról, a Bernie Rhodenbarr sorozatról és a forgatókönyvírásról is. Az interjúból az is kiderül, hogyan kötődik az író Magyarországhoz.

Számos regénye New Yorkban játszódik. Miért olyan különleges ez a város az Ön számára? Miért kedveli annyira, mint helyszínt?

New York az otthonom már évek óta. 1948-ban jártam itt először egy hétvégi kiruccanás alkalmával az apámmal, aki itt nőtt fel. Úgy gondolom, ott és akkor döntöttem el, hogy egyszer itt fogok élni. És itt is élek – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1956 óta. Nehéz arra választ találni, hogy miért különleges ez a város számomra, vagy hogy miért olyan jó helyszíne a regényeimnek, de annyit elmondhatok, hogy a karaktereim nagyon is otthon érzik magukat itt.

A ,,Small Town” c. regénye a new yorkiak különböző reakcióit meséli el a szeptember 11-i terrortámadással kapcsolatban. Ön hol tartózkodott akkor?

New Yorkban. Ez – gondolom, megértik – egy nagyon traumatikus esemény volt minden new yorki számára. Ekkora már megírtam egy nagyobb lélegzetvételű, több nézőpontú, New Yorkban játszódó regény egy részét. Egy olyan regényét, amit már több éve meg akartam írni, és ami hirtelen elavultá vált ezen megrendítő események hatására. Néhány hónap múlva azon kaptam magam, hogy visszatérek a regényhez, de a történet idejét a szeptember 11-i események következményeihez igazítottam.

Egyik sorozata egy betörőtől, Bernie Rhodenbarr-ról szól. Bernie egy betörő, aki bűnt követ el, még börtönbe is zárják, ennek ellenére egy szerethető karakter. Hogyan alkotta meg? Honnan jött a sorozat ötlete?

A karrierem mélypontján, egy nagyon nehéz időszakban jött az ötlet, amikor nem tudtam írni, illetve a már elkészült regényeimnek sem találtam kiadót. És mivel semmi mással nem foglalkoztam egész életemben, csak írással, ezért semmi másra nem voltam alkalmas. Megfordult a fejemben, hogy betöréssel kellene foglalkoznom. Senkit nem kell meggyőznöm, hogy alkalmazzon, én határozom meg a munkaidőmet, és lehetséges, sőt, kívánatos, hogy elkerülhetem a kontaktust a többi emberrel a munkám során – valójában ez az egész nagyban hasonlít az írók munkájára. Egészen addig elmentem, hogy megtanultam, hogyan nyithatom ki a saját ajtómat kulcs nélkül.

De aztán azon kaptam magam, hogy azon gondolkodom, mi történne, ha elkapnának. Úgy gondoltam, megúsznám feltételes szabadságvesztéssel, mivel korábban soha nem voltam büntetve. De mi lenne akkor, ha találnék egy halottat a házban, amit éppen kirabolni készülök? Ráébredtem, hogy ez komoly problémát jelentene, és a következő pillanatban rájöttem, hogy ebből egy könyv is készülhetne – így leültem megírni ,,A betörő, aki parókát viselt” c. regényt. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy Bernie mentett meg a bűnözéstől.

(bookline.hu)

Bernie-nek van egy antik könyvkereskedése. Miért pont antikvárium? Ön kedveli a régi könyveket?

Az első két kötetben (,,A betörő, aki parókát visel” és  ,A betörő a szekrényben”) Bernie-nek még nincs üzlete. De ahogy jobban megismertem rájöttem, hogy kell egy stabil háttér az életében. És az antikvárium tűnt a tökéletes üzletnek egy olyan fickó számára, mint Bernie, aki művelt és akinek – köszönhetően a betörésnek – nincs szüksége egy profitorientált vállalkozásra. Ahogy kiderült, több olvasóm is szeretne hasonló könyvkereskedést vezetni. (De azt nem tudom, hogy hányan szeretnének közülük betörők lenni.)

Bernie nagyon szeret olvasni. Mennyire fontos az Ön számára, hogy a betörő legyen a művelt és a zsaru a kevésbé okos?

Ez csak így alakult. És szerintem Ray Kirschmann okosabb, mint gondolnák.

Több történetében gyűjt valaki valamit (bélyeket, érméket, stb.). Mi áll a szereplők furcsa hobbijainak a hátterében?

Nos, mint a legtöbb írót, engem is ellát az életem azzal, amit felületes ismeretnek nevezhetünk. Sok mindenről tudok egy keveset, többek között a bélyeggyűjtésről és az numizmatikáról is. Hasonlóképpen tudok valamennyit a trópusi halak szaporításáról és felneveléséről – ez Leo Haig-t, a Chip Harrison sorozat két regényében felbukkanó nyomozót érdekli. (Nem hinném, hogy ezeket a könyveket kiadták Magyarországon.) (Valóban nem – a szerk.)

Bernie legjobb barátja a leszbikus Carolyn. Ez egy érdekes ötlet. Honnan jött?

Egy időben volt három nagyon közeli leszbikus barátom. Carolynba sűrítettem mindhármuk tulajdonságait. És úgy éreztem, hogy tökéletes barátja Bernie-nek: különböző neműek, de nem áll fenn az a veszély, hogy szexuális kapcsolatot folytatnának egymással.

A tenyerénél kivágott gumikesztyű. Honnan ez az ötlet? Kért tanácsot valaha is profi betörőktől?

Nem, a későbbi könyvekben Bernie ejtette ezt az ötletet az eldobható műanyag kesztyűk kedvéérét. Ismertem néhány embert, akik loptak, de ugyanígy ismertem zsarukat is – de nem adtak túl sok ötletet Bernie-nek vagy nekem.

Bernie-nek van egy farok nélküli macskája. Mi az igazság? Raffles egy manx macska avagy mégsem?  J

Ez egy jó kérdés. Bárcsak tudnám a választ.

2007-ben együtt írta Kar-wai Wonggal a ,,My Blueberry Nights - A távolság íze” c. film forgatókönyvét. Mennyiben különbözik egy forgatókönyv és egy regény írása? Könnyen együtt tud dolgozni más írókkal vagy rendezőkkel?

Teljesen más a kettő. Érdekes volt  Kar-wai Wonggal együtt dolgozni. Ez volt az első filmje, amit egy eredeti forgatókönyv alapján készített, és állandóan változtatott azon, hogy miről szóljon a történet. Ez frusztráló volt, de egyúttal része az ő kreativitásának. Számomra kényelmesebb a regényírás, hisz már az is elég nehéz, hogy a saját gondolataimat papírra vessem.

A Scott Frank által rendezett film, a ,,Sírok között” az Ön regényén alapszik. Mennyire könnyű ilyen esetben átadnia a forgatókönyvíró szerepét valaki másnak?

Úgy gondolom, hogy ilyen esetben a regény írójának két választása van. Vagy nem járul hozzá, hogy film készüljön a könyvéből – ez egy teljesen jogos döntés, és például Sue Grafton is élt vele –, vagy pedig teljesen lemond a beleszólás jogáról. Én ez utóbbit választottam, és Scott Frank adaptációjával meg voltam elégedve. Tetszik a legtöbb döntés, amit Scott Frank hozott, úgy érzem, az ő adaptációja megtartotta a könyv hangulatát és ízét. Liam Neeson pedig tökéletesen alakította Matthew Scuddert.

Időről időre felajánlja az olvasóinak, hogy ingyen letölthessék egy-egy történetét az Amazonról. Miért fontos Önnek, hogy ingyen adjon valamit az olvasóinak az illegális letöltések korában?

Nem tudom, hogy fontos-e. Egyrészt nyilvánvalóan promotálni szeretném az írásaimat, de ugyanakkor szeretném a hűséges olvasóimat megjutalmazni. Ezeket a letöltéseket a hírlevelemeben szoktam közzétenni, úgyhogy jó ötletnek tűnik most megemlíteni, hogy aki szeretne hírlevelet kapni tőlem, az feliratkozhat a lawbloc@gmail.com címen (tárgy: Newsletter-HU). Ennyi az egész, és természetesen ingyenes.

Szeret utazni és Magyarországon is járt már. Melyek a kedvenc helyei? Tervezi, hogy egyszer még visszatér?

Nagyon rövid időt töltöttünk Magyarországon, és csak Budapesten, de azt a néhány napot nagyon élveztem – habár mindez 20 évvel ezelőtt történt. Szeretnék visszatérni, habár az utóbbi időben már kevesebbet utazunk.

A felmenőim egy része Magyarországról származik. Az apai dédnagyapám, Leopold Block ott élt, mielőtt az USA-ba emmigrált volna 1888 körül. Ha jól tudom, a vasútnál dolgozott. A nagyapám, Louis Block talán Budapesten született vagy közvetlenül azután, hogy a család New Yorkba ért; a feljegyzéseink elég pontatlanok. De bárhogy is volt, úgy tűnik, van kapcsolatom Magyarországgal.

Ön az egyik leghíresebb krimiíró. De kik az Ön kedvenc írói?

Ó, nagyon sok van! Megemlítek néhány nagyon kedves barátot, akik bár már nem élnek, de még mindig nagyon kedvesek a számomra, és még mindig elérhetőek a nagyszerű könyveiken keresztül: Donald E. Westlake, Ross Thomas, Evan Hunter.

Jelenleg min dolgozik?

Az időm nagy részét azzal töltöm, hogy a korábbi munkáimat újra publikáljam – korai misztikus történeteket a ,,Classic Crime Library” részeként, álnéven írott korai munkáimat a ,,Collection of Classic Erotica” sorozatban. És habár úgy gondolom, hogy már nem fogok új regényt írni, mégis van valami a tarsolyomban. De nem szeretek bővebben beszélni ezekről a folyamatban lévő projektekről.

Arnold Lee munkája

Olvastunk: Para körút

Felkai Ádám írása már az Aranymosás Regénypályázaton felkeltette az érdeklődésemet, és legnagyobb örömömre végül kiadásra is került a mű. Ilyen esetekben azonban mindig van bennem egy kis félsz, mert a várva-várt történetek mégsem tetszenek annyira, mint ahogy azt néhány oldal után gondolnám. Nos, a Para körút nem okozott csalódást, pontosan azt adta, amit ígért: egy humoros krimit. J

Három fő karaktert emelnék ki. Egyikük Fehér Edina, aki vérbeli krimirajongóként profin paranoiássá olvassa magát, és mindenhol bűntényt lát. Csaba Séf Hipnotikus Főzőegyetemén ismerkedik össze Danai Balázzsal, a bizonyítási vágytól hajtott bérgyilkossal. Balázs édesapja, Danai Kristóf, a Budapesti Kör elnevezésű bérgyilkos szervezet feje. A történet tulajdonképpen köréjük szerveződik.

A történetet a leges-legelején kezdem, mert az valami igazán zseniális! Ha létezne egy lista a legjobban eltalált első mondatokról, lehet, hogy a Para körút nem lenne a legelején, de hogy jó helyezést érne el, az biztos. J Az említett mondat igen rövid, ám annál nagyobb a hatása: „Tücsök halott.” Nem tudom, mennyire ostobaság két szó fölött lelkendezni, de számomra ez tényleg fantasztikus felvezetése a regénynek. :D Először is azért, mert jó értelemben vett hatásvadász, és már e két szó arra ösztönzi az embert, hogy tovább olvassa a művet. Elvégre, van egy halottunk, ráadásul fura fedőnévvel, és naná, hogy érdekel, vajon ki lehetett ő. J

Másodszor azért találom nagyszerűnek ezt a kezdést, mert ez a két szó leírja a mű alapkonfliktusát. Tücsök halott, a megölésével Danai Kristófot (Rókát) vádolják. „Családtagot” megölni még a bérgyilkosok között is bűnnek számít, ezért Rókának menekülnie kell, és elsőként fia, Balázs (Prérikutya) lakásán bújik el. Felhívja Balázst, aki éppen Fehér Edinával próbálja kitalálni a hamburgerekben található hús származási helyét. Balázs úgy ítéli meg, apja rosszul érzi magát, ezért megkéri az egyébként nővérként dolgozó Edinát, hogy tartson vele. Ez meg is történik. Kristóf egy rájuk szegezett pisztollyal várja őket, megfenyegeti a fiát, hogy segítsen neki menekülni, Edina pedig a túsza lesz. Édes hármasban elindulnak, hogy Kristóf tervét véghezvigyék.

A történet legnagyobb erőssége, hogy bár számos vicces, már-már abszurd jelent fordul meg benne, mégis van annyira komoly, hogy valóságosnak érezzük. Ez az egyveleg nem lesz nevetséges, szép, és nagyon is élvezhető elegyet alkot. Úgy lesz hihetetlenül poénos, hogy közben teljesen komolyan veszi önmagát.

A regényben finoman, egészen konkrétan pedig egyetlen alkalommal jelenik meg a szegény nővér és a gazdag bűnözők közötti különbség. Szuper, hogy benne van, bólogatunk rajta, hogy persze, ez már csak így működik – de nem lesz belőle harsány kinyilatkozás, világmegváltó mondanivaló. Ez, szerintem, tökéletesen beleillik a regény koncepciójába. Benne van, hisz egyébként is a rideg valóságról szól, de nem annyira, hogy a végén valami filozófikus, esetleg drámai konklúziót vonhassunk le a megjelenéséből, ami nem vágja tönkre a humoros vonulatot.

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a történeten végigvonuló motívum a meztelenség, aminek vagy van valami mondanivalója, vagy nincs, de ismét csak azt tudom mondani, hogy remekül eltalált alkotóeleme a műnek. :D

Egyetlen dolog volt benne, ami nem tetszett: az, hogy Edina kevés szerepet kapott. (Oké, nem gondoltam volna, hogy valaha hiányolni fogok egy női karaktert, de néha előfordul, hogy sikerül őket NEM idegesítőre megírni. J) Legalábbis a megjelenése után (ez a második fejezetben történik) én arra számítottam, valahogy több haszna lesz a megfigyelőképességének, vagy úgy általában nagyobb lesz rajta a hangsúly.

Nálam telitalálat volt ez a könyv, pontosan azért, amit az elején említettem: azt kaptam, amire az első néhány oldal után számítottam (kivéve Edina szerepét, de emiatt nem lett rosszabb a regény). Van benne akció és rejtély, ami a megfelelő módon lett kifejtve, vagy éppen nem-kifejtve a történetben. Szóval aki szeretne sokat nevetni és izgulni, egy pillanatig se habozzon, a Para körút tökéletes választás. ;) 

-S.Melinda-