Nem tartozom a zombirajongók közé, így meglepő lehet, hogy mit keres ez a mesekönyv az oldalunkon, de a kötet a moly.hu-n futó Merítés díj (ifjúsági kategória) kapcsán került a kezembe.
Sajnos a mese elolvasása után sem kerültek a zombik a kedvenceim közé, függetlenül attól, hogy a könyvben felbukkanó példányok kistermetűek és barátságosak.
A könyvben a hat éves, számítógépes játékok iránt rajongó Karcsi, azaz Karton (milyen jó ötlet :) ) és szomszédja, a kilenc éves Matild egy nap összefutnak egy, a Karton ágya alól előbújó zombival, aki a segítségüket kéri testvére megtalálásában. A gyerekek és a zombik még háromszor fognak össze a zombik megsegítéséért. Ezeket követhetjük nyomon a könyvben.
Nem szívesen kritizálok mesekönyvet, mert tudom, hogy mennyi munka van egy ilyen kiadvány elkészítésében, de úgy gondolom, hogy a ,,Karton és Matild'' mind a történet, mind az illusztrációk terén sokkal többet adhatott volna. A szereplők minden rájuk háruló veszélyt körülbelül ugyanolyan módon oldanak meg (táncolnak vagy varázsmondókát ismételgetnek), túl könnyen elérik a céljukat és szinte minden fejezet pizzaevéssel ér véget (bár gondolom, a mesét hallgató/olvasó gyerekek ezt nem bánják :) ).
Számomra zavaró volt, hogy a környékünkön a panelházaknak nincs kapujuk, udvaruk és pincéjük – ellentétben a mesében szereplő várossal, így sok megoldás számomra furcsa volt. Ki tesz kerti törpét egy panelház elé? Jó ötlet volt viszont a csúszda, mint átjáró használata a két világ között, illetve a vakondtúrásban függeszkedés.
Zombirajongóknak ajánlott olvasmány, a többiek csak óvatosan forgassák. :)
(F. Sz.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése